Mi: Hurrá! Ki a szabadba! Ők: Hurrá! Be a bundába!

Itt van már, vártuk már - most már bizonyos! A tavasz és a jó idő minden kutya-gazdi páros egyik legkedveltebb időszaka. És bár senki sem mondta, hogy hat lábon nem lehetnek aktívak a téli hónapok - mégis. Az első rügyek és hosszan tartó napsütéses tavaszi délelőttök szinte magukban hordozzák a hosszú, rohangálós kirándulásokat.

Nálunk a tavasz-nyitó, kutyázós túranap már eltelt és találkoztunk is egy rég nem látott "vendéggel" is, a kullanccsal.

Tegyél ellene!

Amíg kedvencünk négy lábon járó mozgó-büfé, addig bizony azzal kell kalkulálnunk, hogy a kullancsok és szúnyogok alig várják, hogy falatozhassanak belőle. Az egyre melegebb telek pedig sajnos nem nekünk kedveznek, és tulajdonképp egész évben számíthatunk a vérszomjas ízeltlábúak jelenlétére.

A tavasz beköszöntével viszont már nincs apropó - mindenképp gondoskodnunk kell a kullancsok ÉS a szúnyogok elleni védekezésről. 

Rutinos gazdi már tudja, új gazdi pedig tanulja. Lássuk csak: milyen nagy gondokat tudnak okozni az egészen apró vérszívók.

Kullancsveszély!

A fotókon bemutatott, klasszikus, mazsolára duzadt, "kullancs-anyahajó" test létezik. A vérszíváskor pedig más és más kórokozók kerülhetnek be kedvenced szervezetébe, melyek eltérő betegségeket okozhatnak. Igen - közvetlenül nem feltétlenül a kullancs felel a kialakult fertőzésekért, leggyakrabban ő maga csupán betegségvektora a benne megbúvó vírusoknak, baktériumoknak és egysejtű parazitáknak.

• Lyme-kór: baktérium okozta fertőzés, mely vérszíváskor kerül kedvencünk szervezetébe, és tünetei több szervrendszerre is kiterjedhetnek, elhúzódó megbetegedést okozva. A változatos tünetek miatt diagnosztizálása és kezelése is nehézkes - klasszikus példája a megelőzés fontosságának.
   
• Babéziózis: nyolclábú ellenségünk -a kullancs- ebben az esetben is csak a sofőr szerepét játssza, ugyanis a babézia okozója egy egysejtű élősködő, mely kedvencünk vörösvérsejtjeit támadja. Ha vérszíváskor a kórokozó bejut bundásaink szervezetébe, akkor 2-14 nap lappangási időt követően jelenhetnek meg a babéziára utaló tünetek, melyek igencsak jellegzetesek. Megfertőződött kedvencünk levert, bágyadt és étvágytalan lesz, láza a magasba szökhet, felléphet hányás és hasmenés is. A babéziózis egyik jellegzetes tünete a barnás vizelet, így hát a szimptómák megjelenését követően haladéktalanul vigyük állatorvoshoz négylábú barátunkat. Ott vérvizsgálattal lehet majd egyértelműen azonosítani a fertőzést és elindítani a kezelést, még a súlyos szövődmények megjelenése előtt. 

A Lyme-kór és a babézia mellett még számos fertőzést közvetíthetnek a bosszantó vérszívók, és igen - ezeket bizony kutyáknak és macskáknak is átadhatják! Sajnos a macska-gazdik sem ringathatják magukat a biztonság illúziójába, ugyanis a kijárós cicák ugyanúgy célpontjai a vadászó kullancsoknak, mint bolondos kutyáink.

Fegyverbe!

Cél tehát: a megfertőződés elkerülése! És az a mi legnagyobb szerencsénk, hogy ma már számtalan lehetőségünk van rá! A kullancs-ellenes szerek alapvetően két nagy csoportra oszthatók - mind a kettőnek megvannak a maga előnyei. 

1. Külsőleg használatos repellens és ölőszerek

Ide tartoznak a közkedvelt kullancs nyakörvek és spot-on, csepegtethetős készítmények, sprayek, melyek a megtelepedő kullanccsal érintkezve a felszínen fejtik ki hatásukat. Megfelelően kezelve kedvencünket ezek a készítmények megakadályozhatják, hogy a kullancsok egyáltalán megkapaszkodjanak bundásainkon, ám akár ölőhatással is bírhatnak.

Mit kell szem előtt tartanod, ha külső védekezési módszerrel harcolsz a kullancsok ellen?

• a kullancsnyakörvet ne hagyd túl lazán kedvenced nyakán. A nyakörv anyagának érintkeznie kell a bőrfelülettel, hogy maximális hatását kifejtse - nem elég, ha a dús bundában lógicsál.
• a spot-on készítményeket se a bozontos bundára cseppentsd, hanem hajts szét a szőrt és az használati útmutatóban foglaltak szerint alkalmazd a szabad bőrfelületen
• nem minden kullancsnyakörv vízálló és bizony a rácsepegtetős spot-on is gyorsan elillan, ha kutyusod a csobbanás szerelmese

2. A belsőleg alkalmazott készítmények

- vagyis a tabletták - ezzel szemben a vérben hatnak, így vérszíváskor kerülnek kapcsolatba a támadó kullanccsal. Ne feledd viszont: a belsőleges tabletták hatásmechanizmusa más, mint amit a kullancsnyakörvek vagy cseppek esetén megismerhettünk, ugyanis a belsőleges szerek riasztó, repellens funkcióval nem rendelkeznek. Így tehát ha tabletta szedése mellet kullancsot találsz kutyusodban, az nem jelenti azt, hogy a tabletta nem működik. Hatását azáltal fejti ki, hogy vérszíváskor a kullancs kapcsolatba kerül a készítmény anyagaival, melyek ölőhatásukat kifejtve elpusztítják a vérszívót. 

Mit kell szem előtt tartanod, ha belső védekezési módszerrel harcolsz a kullancsok ellen?

• más-más tabletták, más-más ideig védik kedvencedet az élősködőktől. Mindig ellenőrizd, hogy pontosan milyen időközönként kell adnod bundásodnak, hogy kifejthesse maximális hatását
• májvédő táplálék-kiegészítőkkel és a májértékek időközönti ellenőrzésével meggyőződhetsz arról, hogy kedvenced májértékei megfelelőek a tabletta szedése mellett is

3. Természetes védekezési módszerek 

Csendestársként csatlakozhatnak kiegészítő, megerősítő opcióként. Bizonyos, természetes illóolajok (gerániumolaj, levendulaolaj, citromfűolaj) remek kiegészítő partnerei lehetnek a mesterséges védekezési formáknak. 

Ám ahány ház, annyi tapasztalat. Ami valakinek beválik, az nem fog garantáltan működni nekünk is - sajnos nincs más út, mint kitapasztalni, mi az, ami a mi kis kedvencünkre tökéletesen passzol és a lehetőségekhez képest maximálisan véd. A tökéletes szerek kiválasztásakor pedig kérjük ki állatorvosunk véleményét és tanácsait is, aki kutyánk egészségügyi állapotának megfelelő készítményeket javasol majd.

És bár mindent megtettük, ne feledjük: mindig lesz egy kis rés a pajzson.

Ha már megkapaszkodott...

Ki kell lakoltatni, nincs mit tenni. Minél hamarabb vesszük észre, annál jobb! Bár, ha még nem szívta meg magát az éhes kullancs-vendégünk, akkor bizony nincs könnyű dolgunk. A bundában nagyon ügyesen tudnak ám elbújni, és szeretettel választanak extrém helyeket is, akár a talppárnák környékén, a lábujjak között, a fülek mögött és alatt, de kutyusunk szájába is kukkantsunk be, ugyanis a fogínybe is befúrhatják magukat.

Álljunk ellen a kísértésnek, hogy a szájhagyomány útján terjedő praktikákkal próbálkozzunk ha a kullancs kiszedésére kerülne sor: ne dörzsölgessük olajjal vagy vazelinnel, és tűvel se próbáljuk meg átszúrni a vérszívó potyautasokat.

Nincs másra szükségünk, mint egy jól bevált csipeszre, mellyel a bőrfelülethez legközelebb eső részt kell megragadnunk úgy, hogy a pufók hasi részt mindeközben ne nyomjuk össze. Nem fogja könnyen adni magát, így ne lepődjünk meg, ha nagyon kapaszkodik a galád kullancs - ám, ha kezeink közé kerül, esélye sincs!

Nos tehát: mindenre felkészültük? Szaladhatunk már a szabadba? Aztán vigyázzatok ti is a kullancsokkal!